Tudom, lemaradtam kicsit. A legtöbben már lezárták az előző évet és teleírták a célfalat az idei év terveivel, álmaival, célkitűzéseievel. Én meg hetekig csak lapítottam, mint a az a bizonyos a gazban. De most itt vagyok és rávettem magam, hogy értékeljem a tavalyi év történéseit. Igen, rá kellett venni magamat. Mert nem igazán vagyok elégedett a teljesítményemmel, a dolgokhoz való hozzáállásommal és az vállalkozásomban elért eredményeimmel.

Sokszor vagyok szigorú magamhoz.Talán neked is ismerős az érzés, amikor szinte erőszakkal kell rávenned magad arra, hogy megveregesd a válladat, vagy odaáálj a tükör elé és azt mond magadnak:

Ezt jól csináltad! Büszke vagyok rád!

Nekem ebben még nagyon sokat kell fejlődnöm. Másokat könnyedén tudok megdicsérni a legapróbb tetteikért és erőfeszítéseikért is, de önmagam dicsérete,elismerése egyenlőre még nehezen megy. Éppen ezért első lépésként írok egy előző éves értékelést, hogy közelebb kerüljek az elégedettség érzéséhez még akkor is, ha nem minden a terveim szerint alakult.

Na de nézzük, vajon mi az az

5 (NEM TÚL SZOKVÁNYOS) KÉRDÉS

amiket felteszek magamnak, amikor épp "számot vetek".

Mi az első gondolatod, ha a 2022-es évedre gondolsz?

 Velősen és tömören kifejezve: totális katasztrófa! Érzelmileg, anyagilag, egészségileg egyaránt. Eltelt még egy év a férjem nélkül, aki külföldön dolgozik. Minden drágább lett, így nem sikerült annyi pénzt félretennünk, amennyit szerettünk volna és így az álomházunk megvásárlása is kitolódott, ki tudja mennyi idővel. Nem volt elég lelki erőm odafigyelni magamra és az egészségemre, nem fogytam le az év elején kitűzött kilókat és az a nadrág sem jön rám, amiről meg voltam győzödve, hogy a 2022-es Szilveszteri buliban rajtam lesz és csodásan fogok benne kinézni.

Amiért viszont hálás vagyok magamnak, hogy így is sokkal többet megtettem önmagamért, mint az előző évben. Jógáztam, meditáltam és egy futópadot is beszereztem. A napi vitaminjaimat is rendszeresen szedtem, és pontosan tudom, hogy nekik is köszönhetem a viszonylag ép mentális állapotomat a nehézségek ellenére. Egyre többet alkalmaztam a „Nem-et mondás művészetét” és egyre többször sikerült magamat előtérbe helyeznem ahelyett, hogy mások problémáinak megoldásán agyaltam volna napokig.

Mit tettél 2022-ben, amit előtte még sohasem?

 Direktben, kihúzott, egyenes gerinccel, hangot adva az érveimnek kiálltam magamért és az értékrendemért egy vita során azt kockáztatva, hogy az illető soha többet nem áll velem szóba. Ez így most furán hangozhat, hiszen azt gondolhatod, 40 felett azért ez mindennapos kéne legyen. De nekem nem volt az. Mindig jobban számított, hogy ne bántsak meg másokat, hogy elkerüljem a konfliktust és hogy szerethető maradhassak mindenki szemében. Talán ezt a legnehezebb elengednem és átalakítanom az életemben. Elfogadni, hogy nem szerethet mindenki, hogy nem lehetek mindenkinek szimpatikus és hogy muszáj kiállnom magamért, hiszen ez az én feladatom és egyben felelősségem is.

Mi volt az a célkitűzésed, amit feladtál és jól tetted, hogy feladtad?

 Az egyik legnagyobb erősségem a kitartásom, az elköteleződésem. Viszont egyben az egyik legnagyobb gyengeségem is, hiszen görcsösen tudok ragaszkodni dolgokhoz, és amikor mindenféle erőfeszítésem ellenére sem működik valami, akkor nehezen tudom elengedni. Így voltam tavaly az énmárkám építésével. Sokszor posztoltam, sztoriztam azért, mert úgy éreztem, ezt kell tennem, de nem mindig jött a mondandóm szívből, vagy épp szeretet-energiában. Így hát meghoztam a döntést december tájékán és elengedtem a megfelelési kényszeremet. Innentől kezdve kizárólag akkor érkezem gondolatokkal, amikor szétvet belülről az izgatottság, hogy megosszam veletek a gondolataimat. Amikor úgy érzem, fontos tudnotok arról, mi zajlik bennem és akkor, amikor úgy érzem, adhatok nektek a szavaimmal, a mondandómmal. Az a típusú ember vagyok, akinek sokkal fontosabb, hogy adjon, mint hogy kapjon. És én idén sokat szeretnék adni nektek!

Mi az,amire 2022-ben a legbüszkébb vagy azok közül, amiket megvalósítottál?

 Egyértelműen az önfejlődésem és az ebbe fektetett idő, pénz és energia. 21 könyvet olvastam ki, illetve hallgattam meg hangoskönyv formájában. Heti minimum 2 tréningen vettem részt online a csapatunkban működő mentorprogram segítségével, amik hozzájárultak az üzleti és a személyes fejlödésemhez is. Leszoktam a "haszontalan" sorozatok nézéséről és a szabadidőm nagy részében is olyan filmeket, előadásokat néztem, hallgattam, amik előrébb vittek az életemben. Elkezdtem figyelni a gondolataimra, a kimondott szavaimra. Sokkal ritkábban halogattam a teendőket mindennapokban.  Úgy érzem, sikerült elengednem azokat az embereket, akiknek nincs feltétlenül helye az életemben és bízom benne, hogy sikerült kissé jobban odafigyelnem azokra, akiknek viszont nagyon is van.

Mi a legnagyobb tanítása az előző évnek számodra?

 Ha jól átgondolom, a legnagyobb tanítása az elfogadás. Már nem várok el senkitől semmit. Sem azoktól, akikkel együtt dolgozom, sem azoktól, akikhez nem munkaviszony fűz. Már tudom, hogy nem tehetek meg emberek helyett dolgokat és nem mondhatom meg senkinek, hogyan élje az életét akkor sem, ha látom, micsoda lehetőségtől fosztja meg saját magát. Elfogadom, ha emberek nem vállalnak felelősséget az életükért, másokat hibáztatnak és nem változtatnak a  szokásaikon, a gondolkodásmódjukon akkor sem, ha nem érzik jól magukat az életükben. Az ő életük, az ő döntésük.

Már kezdem átérezni, hogy valóban minden a megfelelő időben érkezik meg az életünkbe éselfogadom, hogy a nehézségeinknek is oka van és tanító jelleggel érkeznek meg hozzánk. Akkor is, ha épp nagyon nehéz és legszívesebben tombolnék a dühtől, a haragtól vagy épp a csalódóttságtól. Egyszerűen csak veszek egy nagy levegőt és elfogadom.

 Most biztosan támadtak érdekes gondolataid a kérdéseim és a válaszaim kapcsán. Megértelek. Nem egy szokványos évzáró kérdéssor. de pontosan azért fogalmazok így és teszem fel ezeket a kérdéseket magamnak, mert szeretném látni, hogy a magamban való csalódottságom ellenére van valami, amiben haladtam, fejlődtem az elmúlt évben és van valami, ami miatt igen is odaállhatok az egészalakos tükör elé abban a nadrágban, ami rámjön és azt mondhatom magamnak:

Ezt jól csináltad! Büszke vagyok Rád! 

Így már bátran és merészen állok 2023 elébe! Jöjjön, aminek jönnie kell! Készen állok rá, hogy minden egyes napban megtaláljam azt, amiért hálás lehetek és azt, amiből újabb és újabb ismereteket, tapasztalásokat tehetek magamévá. 

Csodás Új Évet kívánok Neked!

Ölellek, Orsoly