Belevágtam!
Az egész a terhességemmel kezdődött. Sokat híztam. Még most sem tudom igazán, hogy magamnak köszönhetően vagy a hormonoknak, de több, mint 20 kilót szedtem akkoriban magamra. Világéletemben vékony lány voltam, így eléggé nehezhen viseltem a hízás testi és lelki következményeit. De biztos voltam abban, hogy hamar leadom majd a felszedett kilókat. Nem így történt...
Néha lement, néha visszajött. De általában stagnált. A férjem sosem piszkált ezzel. Talán azért, mert ő is hozzámhízott (hehe). De valóban, sosem bántott azért, mert nem vagyok már az a karcsú lányka, akit megismert. Ső! Mindig azt hangoztatta: „ A csontokkal csak a kutyák játszanak!” Ami valljuk be, jól esett a kis lelki világomnak.
Egy ideig még "kimentettem magam" a „De jól nézel ki!” szituációkból, de mikor a gyerek már 8-10 éves lett, nem igazán volt már a plusz kilókra „magyarázatom”. Igen, úgy érzem, hogy sok édesanya magyarázza ezzel a testtömeg-indexének növekedését. Pedig ez biztosan nem lehet magyarázat! Ha jól körülnézünk a nagyvilágban, ezt bizony már rengeteg egy- vagy akár többgyermekes édesanya megcáfolta.
Nálam inkább a lustaság és a napi teendők játszottak szerepet. Utólag viszagondolva lett volna időm és lehetőségem arra, hogy jobban odafigyeljek magamra mind a külsőmre, mind a belső világomra. De nem tettem. Az Anya, a Feleség, a Dolgozó, Karrierista Nő szerepbe menekültem és nem akartam meglátni az igazságot.
Ezidáig! Már többször belevágtam az életmódváltásba, de mindig abbahagytam vagy feladtam. Így még mélyebbre kerültem, haragudtam magamra és csalódott voltam. Most viszont másképp csinálom. Tudatosabban, de nem rágörcsölve.
Már tisztában vagyok vele, hogy az én felelősségem, hogy érzem magam a bőrömben. Az én felelősségem, mit eszem, mit iszom, mennyit és mit mozgok naponbta, meditálok vagy sem. Csak én vagyok képes NEM-et mondani másoknak a saját érdekemben ill. IGEN-t mondani magamnak az én-időre, a töltődésre, a kikapcsolódásra.
AZ ÉN FELELŐSSÉGEM! ÉN VAGYOK FELELŐS AZ ÉLETEMÉRT!
Talán most azt gondolod: „Ja persze, könnyű mondani! Cseréljünk helyet csak egy napra, s majd meglátjuk, hogy oldod meg!” Én sokáig így gondolkoztam. Aztán kicsit elcsendesedtem és átgondoltam az akkori élethelyzetemet.
Próbáltam más szemszögből tekinteni rá. Néha sikerült, néha nem. Volt, hogy magamban fortyogva, dúlva-fúlva mondtam a véleményemet, de folytattam az addigi életemet. és persze semmi sem változott. sem kívül, sem bennem.
Aztán egyre többször sikerült más "szemüvegben" szemlélni a helyzetemet. Sokszor nem tetszett, amit láttam, de ahelyett, hogy sírva begubóztam volna, végre elkezdtem valamit másként csinálni.
Rájöttem, ha nem változtatok semmin, akkor nem várhatok semmilyen változást az életemben.
Figyeltem arra, hogy ne akarjak egyszerre mindent, vagy sokmindent megváltoztatni. De ez gyakran nem sikerült. Ideig-óráig kitartottam, de aztán feladtam, mert nehéznek és görcsösnek éltem meg és hát nem igazán jött a változás 1-2 napon belül...(remélem érzed az iróniát)
Most másként érzek. Úgy érzem, tartozok magamnak ennyivel!
Azért vágtam bele a „Kívül-belül alakulok”-projektbe, mert úgy érzem, már elég tudatos vagyok ahhoz, hogy észrevegyem az apró „hibákat”, amik észrevétlenül kúsznak be a tetteimbe, a gondolataimba. Képes vagyok „fülöncsípni” magam és visszaterelni magam a helyes útra.
Hiszek benne, hogy mindenki életében eljön az a pont, amikor azt érzi, változtatnia kell, mert
EZ ÍGY NEM MEHET TOVÁBB!
(Csak megsúgom, nekem 13 év kellett ahhoz, hogy elinduljak ezen az úton és ahhoz, hogy erről beszéljek is)
Tisztában vagyok vele, hogy ezt a döntést nem lehet erőltetni. Belülről, belső indíttatásból kell érkeznie, különben úgy járhatsz, mint én. Még szinte el sem kezded, de már feladod.
Ezért érkezem Hozzád, Hozzátok az én sztorimmal. Mert amíg még nem érzed ezt a belső késztetést, bízom benne, hogy erőt tudsz meríteni az én történetemből.És abban is bízom, hogy én is kapok némi támogatást Töled, Töletek, akik itt vagytok és követtek, olvastok.
Vissza akarok találni a régi önmagamhoz azért, hogy egy újabb, erősebb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb életet élhessek a mindennapjaimban és azért, hogy megmutassam, Te is képes vagy a változásra!
Köszönöm, ha velem tartasz "útközben" akár a blogbejegyzéseket olvasva, akár a YouTube csatornámon!
Ölellek, Orsoly
